A magyarországi haszid zsidó közösség.

A zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, a haszidizmus, a 18. század közepén jelent meg Kelet-Európában. A mozgalom alapítója, Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre helyezte a hangsúlyt. A haszidizmus Magyarországon is mély nyomot hagyott a zsidó közösségeken, különösen a 19. és 20. század folyamán.

Galícia volt az a terület, ahonnan a haszidizmus Magyarországon elterjedt, miután ott már korábban is szilárd jelenléte volt. A mai Északkelet-Magyarország és a mai Dél-Szlovákia területén jöttek létre az első haszid közösségek. Az itt élő jelentős zsidó közösségek nyitottan fogadták a haszid tanításokat.

Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe, jelentős szerepet játszott a haszidizmus történetében Magyarországon. A szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt, aki a 20. század első felében töltötte be ezt a szerepet.Magyarországon és Erdélyben Szatmárnémeti (Satu Mare) a haszidizmus jelentős központja lett, és a szatmári haszidok még ma is fontos szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.

A magyarországi haszidizmus különböző irányzatokból állt, amelyek közül több is jelentős hatással volt a helyi zsidó közösségekre. A magyarországi haszidizmus különböző irányzatai közé például a belzi, a munkácsi és a spinkai is beletartoztak. Ezek az irányzatok mind egyedi vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.

A második világháború és a holokauszt tragédiája súlyos csapást mért a magyarországi haszid közösségekre. A náci koncentrációs táborokban elpusztult a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid is. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.

Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek továbbra is ápolják a haszid hagyományokat. A kis létszámú haszid közösségek szoros kötelékben élnek, és jelentős szerepet játszanak a magyarországi zsidó vallási életben.

Ma is fontos szerepet játszik a magyarországi haszidizmus a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Noha a haszid közösségek létszáma az utóbbi évtizedekben mérséklődött, a mozgalom továbbra is meghatározó szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége továbbra is befolyásolják a magyarországi zsidóságot, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdag és sokszínű jellegéhez.